A késő gótikus református templom

Mint ahogyan középkori főúri birtokközpontjaink esetében gyakori, így itt is a nyírbátori lakópalota és annak szomszédságában álló főúri kegytemplom egységes koncepció alapján épültek, és építészetileg egységet alkottak. Az egykor Szent Györgynek szentelt főúri kápolna, a mai református templom, a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Nem csoda tehát, hogy amikor 1681-ben Was György Apafi Mihály erdélyi fejedelem kíséretében Bátorba jött, naplójába ezt jegyezte fel: „Voltam urunk őnagyságával a bátori templomban, melynél szebb templomot soha életemben nem láttam, nem is hiszem, hogy nagy darab földön csinálásra nézve mása lehetne”. A templom építtetője Báthori István erdélyi vajda és országbíró, aki jelentős szerepet játszott a várkastély és a minorita templom építésében is. Az építkezés kezdetének dátumát pontosan nem ismerjük, de az tény, hogy 1484-ben Geréb László erdélyi püspök a város tizedjövedelmét átengedi a vajdának és a Szent György templomnak. Ez talán az épület alapkövének letételét is jelenti. A szentély lábazatába beírt 1494-es évszám a munka folytonosságát jelzi. Báthori István már nem érhette meg az épület befejezését, hiszen 1493-ban elhunyt és az fiára Báthori Andrásra maradt végső befejezés, melynek dátuma 1511.